A sokféle imakönyv között, amit a nap megszentelésére keresztényeknek
ajánlhatunk, legértékesebb a zsolozsmáskönyv, amit az egyház, mint saját
hivatalos napi imáját főleg szentírási szövegekből állított össze. Bár
elsősorban papok és szerzetesek kezébe adta, minden hívőt bíztat — ma
jobban, mint a múltban valaha —, hogy ki-ki lehetőségei szerint egyénileg
vagy közösségben kezébe vegye és használja.
Ez a kötet tulajdonképpen kibővített zsoltároskönyv: az Ószövetség
imádságos könyvét adja a hívek kezébe, éspedig abban a keretben, amelyen
belül legmegfelelőbb módon keresztény imádsággá és a mindennap
megszentelésének eszközévé válhat. A zsinat utáni új Római Breviárium
beosztását követve, a zsoltárokat az imaórák szerint négy hétre
szétosztva közli más bibliai énekekkel, antifónákkal, rövid
olvasmányokkal és imádságokkal együtt. Így a zsoltárok egyrészt a
napszakok szerint elrendezve, másrészt az egész Szentírás összefüggésében
jelennek meg. Különös fontosságú az újszövetségi énekek és rövid
olvasmányok jelenléte a kötetben. Ezek segítik az imádkozót, hogy a
zsoltárok keresztény értelmét fölfedezze és magáévá tegye.
A zsolozsmáskönyv felépítése:
Általános bevezetés (Egyházi naptár; Az imaórák szerkezete)
I. A zsoltárok négyhetes beosztása
II. Esti imádság a hét minden napjára (Completorium)
III. A zsolozsma változó részei az egyházi év ünnepkörei szerint
(Proprium de tempore) (Ádventi idő; Karácsonyi idő; Vízkereszt ideje;
Nagyböjti vasárnapok; Nagyböjti hétköznapok; Húsvéti idő;
Mennybemeneteltől pünkösdig; Pünkösdvasárnap; Évközi vasárnapok)
IV. A zsolozsma változó részei a szentek ünnepei szerint (Commune
sanctorum) (Általános tudnivalók; Templomszentelés ünnepén; Szűz Mária
ünnepein; Apostolok ünnepén; Vértanúk ünnepén; Lelkipásztorok ünnepén;
Szüzek ünnepén; Szentek ünnepén)
Függelék (I. Szentségek; II. Áldások)